• kreativitás
• innováció
• kommunikáció
• együttműködés
• IKT-használat
• algoritmikus gondolkodás
• problémamegoldás
• tudásépítés
• igény az élethosszig tartó tanulásra
• tanulástechnika
• önszabályozás
• kritikus gondolkodás
• felelősségvállalás
• produktivitás
• vállalkozói hajlam

Ezek olyan kompetenciák, amelyek egyik tantárgyról a másikra vagy egyik helyzetről a másikra könnyen átvihetőek (transzferábilisak), valamint számos helyzetben (többfunkciós)  hatékonyan alkalmazhatóak a különféle problémák megoldásához (Dombiné 2011).  

Miért váltak fontossá a STEM-tantárgyak?

A különböző országok gazdasági versenyképességét kutató elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a fejlett társadalmakban kiemelt figyelmet fordítanak a STEM-tantárgyak sikeres oktatására (Halász 2014). Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) által kiadott EU Skills Panorama (2012) vagy az Analytical Highlight Science, Technology, Engineering and Mathematics (STEM) Skills (2012) elemzése is alátámasztják a STEM minőségi oktatása és a jól teljesítő gazdaság közötti erős összefüggést. Minderről magyar nyelven Szegedi Eszter készített remek összefoglalót Miért került világszerte fókuszba a STEM területek oktatása? címmel.

A STEM egy angol mozaikszó, amely az alábbiakat foglalja magában.

S – Science (Tudomány)

T – Technology (Technológia)

E- Engineering (Mérnöktudomány)

M – Mathematics (Matematika)

A STEM-szakmák iránti érdeklődés visszaesésének oka az alap- és középfokú oktatásban gyökerezhet, holott kedvezőek a lehetőségek, és nagyon nagy szükség van rájuk. Mivel a diákok saját képességeikbe és önhatékonyságukba vetett hite alapvető szerepet játszik a teljesítményükben, nagyon fontos az iskola részéről az érdeklődés felkeltése, a folyamatos motiváció és az egyéni tanulási igényekre való odafigyelés.

A STEM-tantárgyak segíthetnek a pályaválasztásban és felkészítenek a STEM-szakmákban való eredményes helytállásra. Ez azoknak a szakmának az összessége, amelyekhez tudományos, technológiai, mérnöktudományi vagy matematikai végzettség szükséges.

STEM-szakmák például:

• mérnök
• informatikus
• építész
• biológus
• orvosbiológus
• agykutató
• tengerbiológus
• neurobiológus
• kémikus
• fizikus
• csillagász
• ökológus
• matematikus

Mi lesz a bölcsészekkel?

Miközben Európa-szerte hiány van a STEM-szakemberekből, illetve kormányzati programok irányulnak ennek orvoslására, felvetődhet a kérdés: mi lesz a 21. században a bölcsészekkel?

Ahogy az előző fejezetben olvashattuk, a STEM a reáltudományokat foglalja magában, de már a betűszóba beférkőzött egy A betű is. Az A, vagyis az Arts a művészeteket jelöli. Így jött létre a STEAM.

S – Science (Tudomány)

T – Technology (Technológia)

E- Engineering (Mérnöktudomány)

A – Arts (Művészetek, bölcsészszakok)

M – Mathematics (Matematika)

De mi köze a bölcsész szakoknak a modern technológiához?

Papp Alexandra (2018) cikkében  a multidiszciplináris – más néven tudományközi vagy tantárgyközi – szemlélet fontosságára világít rá:

Az amerikai MIT azt hangsúlyozza, hogy a humán tárgyakat be kell építeni a technológiával kapcsolatos szakmák tantervébe. Vezetői ugyanis egyfajta innovációs csatornának tartják a művészeteket. Szerintük elengedhetetlen a kreativitás a tudományos és a mérnöki szakmák végzése során.

Többen vélekednek úgy, hogy a technikai tudás nem elég egy-egy probléma megoldásához. Szükség van a bölcsészettudományokra is.

A spanyolországi Siemens elnöke, Rosa García, arra figyelmeztet, hogy a digitális korban nemcsak mérnökökre van szükség. Példaként említi, hogy a mesterséges intelligencia megalkotásához a technikai szakembereken kívül szükség van nyelvészekre, filozófusokra és pszichológusokra is.

A tervezőknek, grafikusoknak, fotográfusoknak és egyéb művészi kreativitással rendelkező szakembereknek ugyanúgy van helye van a technológia világában. A Microsoftnak fotósokra is szüksége volt, amikor a megfelelő háttérképeket kereste az operációs rendszeréhez.